
Másnap hajnalban keltem,mivel rosszul voltam. Lementem a konyhában, ahol ott volt Linda. Láttam a szemein, hogy könnyes.
- Mi a baj?-kérdem.
- Hagyjál!-mondja.
- Mond el, hátha tudok segíteni.
- De nem tudsz. Hogy is tudnál, neked mindig minden olyan egyszerűen ment.
- Ezt most, hogy értsem?
- Hát a fiúknál, mindig te voltál az első. Mikor még anyu élt, és eljöttél minden nyáron 2 hétre és itt volta a barátaim, mindegyik fiúnak bejöttél...én meg egyiknek se.
- Jajj..Linda! Kis éretlen fiúk. Tudod az egyiknek tetszettél, csak nem merte elmondani.
- Kinek?
- Rob-nak.
- Komolyan? Miért nem mondtad el??
- Megkért, hogy ne mondjam. Miért kellett volna?
- Igen!! Én őt szeretem azóta is.
- 3 éve?
- Igen, de nem néz rám úgy sose, mint te rád a fiúk.
- Talán ha változtatnál a személyiségeden meg a stílusodon, több fiút érdekelnél.
- Gondolod?
- Tuti. És..majd ma estére hívd el hozzánk pizzázni, megfilmezni, úgyhogy csak ti ketten lesztek és majd megkérdem mit érez.
- Tényleg megtennéd értem?
- Persze! Lehet, hogy sokszor veszekszünk, de attól még szeretlek, hisz a nővérem vagy.:)
- Tudom már miért szerettek jobban apáék téged..
- Honnan veszed, hogy engem jobban szerettek?
- Mert veled mindig jobban foglalkoztak, s mindig megkaptál mindent.
- Miért te nem?
- De, de neked csak 1 szó volt és megkaptad, amit akartál.
- Hát igaz...de ez nem jelenti azt, hogy jobban szerettek.
- NICOLE!! Mindig te voltál a középpontban.
- Ne mondj már ilyet!
- De mondok mert ez így volt.
- És ha így volt..akkor is miért szerettek jobban apáék?
- Mert okos, szép, inteligens, csinos, tisztelet tudó vagy.
- Jajj Linda gondolkodj felnőttként, s felejtsd el az ilyet.
- Oké.
- Na gyere ma elmegyünk venni estére egy szép ruhát, ami illik hozzád.:)
- Rendben.
Megreggeliztünk, felöltöztünk, s majd olyan 9 óra fele elmentünk a kedvenc londoni áruházamban.:D
Elsőnek ruhát néztünk.
- Ez szerintem jó lesz!:D-mutattam rá egy ruhára.

- Ja, nekem is tetszik, megyek felpróbálom :D
- Na?:D-kérdeztem, miután kijött a fülkéből.
- Háát... ez szuper! :D -mondta, majd megölelt :3
Én is néztem egy ruhát magamnak, majd mentünk haza.
- Na?:D-kérdeztem, miután kijött a fülkéből.
- Háát... ez szuper! :D -mondta, majd megölelt :3
Én is néztem egy ruhát magamnak, majd mentünk haza.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése