20.rész Egy jó kis délután

Mikor elengedtem Louist bejöttek a fiúk és gratuláltak.

- Nagy lakodalmat csapunk!-mondta Liam.

- Igen! Sok kajával!-szólt Niall is. Amin rajtam és Louison kívül mindenki nevetett.
- Valami baj van?-kérdezte Liam.
- Hát az vagy srácok-kezdtem-,hogy még 2 évig nem lesz esküvő.
- Miért?-nyitotta nagyra a szemeit Zayn.
- Mert én még 18 évesen fiatal vagyok a házassághoz-feleltem.
- Lehet, de ha boldogok akartok lenni...
- Mi így is boldogok vagyunk.:D
- Ha ti mondjátok..:D Na mehetünk haza, mert már kajás vagyook!-jelentette ki Niall.
- Mennyünk-mondtam, majd haza indultunk.
Mikor haza értünk Louissal lefürödtünk, majd beraktunk egy romantikus filmet, majd mikor vége lett kikapcsoltuk és megtörtént a dolog.
Ez volt életem legszebb estéje. A kilátótorony, a vacsora, az eljegyzés, a filmezés..és minden, ami a ma este történt felejthetetlen.
Másnap délig aludtunk. Mikor felkeltünk megebédeltünk, mivel már dél volt, majd az egész délutánt együtt töltöttük. Olyan 3 óra körül hívott apa.
- Szia apu!-vettem fel.
- Szia kicsim!-köszönt, majd folytatta-Egy 10 perc múlva a repülőn vagyunk. Indulunk haza.
- Ohh..már ilyen hamar eltelt a 2 hét?
- Hát igen.
- Mikor érkeztek?
- Olyan 7-8 óra fele otthon leszünk.
- Oké! Akkor várunk titeket!.:D
- Oké!.:) Na mennem kell, majd otthon találkozunk szia!
- Rendben! Sziaaa!
Miután letettem a telefont szaladtam a többiekhez, akik az ebédlőben voltak.
- Na srácok! Apáék 7-8 óra fele érnek haza és szeretném, ha legalább a nappaliban, az ebédlőben és a konyhában rend lenne. Én csinálok valami vacsorát meg sütit, ti addig tegyetek rendet!
- Rendben!-mondták.
- Én segítek neked!-jelentette ki Louis.
- Okéé...-mondtam, majd bementünk a konyhába.
Nem tudtam, hogy mit süssek, hát Lou döntötte el. Csináltunk sajtos pizzát meg hartyáni krémest.
Elsőnek begyúrtuk a sajtos pizzát, majd azt Louis kisütötte..*-* :) Én adig elkezdtem csinálni a hartyáni krémest. Már majd nem késen voltam, mikor Louis oda jött, mert már kisütötte a csigákat. Lou akarta a tetejére nyomni a tejszín habot, de nem hagytam.
- Add ide a tejszínhabot, majd én rá nyomom.
- Te akarod rányomni a tejszínhabot?
- Igen!
- Akkor tessék!-nyomtam a habot az arcába. Nagyon idegesnek tűnt, hát elkezdtem szaladni, ő megkergetett a tejszínhabos üveggel. Mikor elkapott a földre terített, majd a képembe nyomta. Mondhatom nagyon jó volt...
- Kösz szépen!-mondtam, majd az arcomról leszedtem a habot és az ő szájába raktam.
- Finom!-mondta.
Vissza mentünk a konyhába, Lou kifújta a tejszínhabot a süteményre,majd csináltunk rántott húst, rizsát, salátát.
Mire elkészültünk Liamék is készen voltam és apáék is megjöttek. Mikor megláttam apát szorosan átöleltem.
Megvacsoráztunk,beszélgettünk, majd..

19.rész IGEN! IGEN! IGEEN!

*Louis szemszöge*
Nicolet elvittem egy étteremben, ahol kérdezgettem Nicoletől egy pár dolgot mint például.: Mikor akar férjhez menni, mennyi gyereket akar?..stb. Megakarom kérni a kezét és míg Liamék ide nem érnek a gyűrűvel kikérdezem egy kicsit.
- Gyönyörű vagy, ügye tudod?-kérdeztem.

- Ne mondj ilyet!

- De ez az igazság!-mondtam, majd megcsókoltam.

Kihozták,amit rendeltünk, majd hozzá láttunk az evéshez. 

- Hány évesen akarsz férjhez menni?-kérdeztem.

- Hát..miután betöltöttem a 20-at. És te mikor akarsz megnősülni?-kérdezte vissza.

- Én is!-nevettem el maga,, amin neki is nevetni kellett- hány gyereket szeretnél?

- Miért érdekelnek most ennyire téged ezek a dolgok?

- Hát csak úgy. Ha örökké együtt akarunk lenni, akkor valamikor meg kell történnie a dolgoknak. 

- Igaz! :) Amúgy 3-4 gyereket.:) te?

- Én is.:)

- Milyen esküvőt szeretnél?

- Olyat, amin csak a rokonok és a közeli barátok vannak. Nem akarok nagy felhajtást.

- Én is!-mondta, majd megcsókolt. Imádom a csókjait. Olyan igaziak. Nem olyan, mint Eleanoré volt, annál sokkal jobb. Őszintébb. 

- Ezt miért kaptam?-kérdezte.

- Mert szeretlek!

- Én is!!-mondta, majd jött egy MSM-em. 

- Ki az?-kérdezte Nicole

- Csak Liam írt, hogy hívjam már vissza. De itt nincs térerőm, úgyhogy kimegyek!-mondtam és kimentem. Egyébként Liam írt, hogy itt vannak. 

- Na hellosztok hoztátok a gyűrűt?

- Igen! Itt van. Tessék!-adta ide Liam.

- Köszi srácok! Amúgy nem akarjátok az ablakból meg nézni? Meg lekamerázni?

- De!-őrjöngött Niall.

- Oké -mondtam, majd vissza mentem.

- Mit beszéltetek ilyen sokáig?-kérdezte Nicole.

- Megkérdezte mikor megyünk haza meg pasis dolgokról beszéltünk!-feleltem.

- Ohh.értem oké..:)

- Ennyi? Oké? Nem is háborodsz fel, hogy nem mondtam el, amit beszéltünk a fiús dolgokról?

- Figyelj Louis! Vannak olyanok, amiket a barátaiddal beszélsz meg, meg van amit velem. Ez így van rendjén -felelte.

- Imádlak!-mondtam, majd megcsókoltam. Mikor elhúztam magam letérdeltem elé, megfogtam a kezét és kezdtem..
- Nicole! Én nagyon boldog vagyok veled! És úgy gondolom veled boldogan élném le az életem.
- Én is így érzek!
- Akkor...-vettem elő a gyűrűt- Hozzám jössz?
Nicole elsőnek meglepődve nézett, aztán rávágta...
-IGEN! IGEN! IGEEN!-ugrott a nyakamba, és megcsókolt. És persze a fiúk felvették.

18.rész A fogadás.:3

Miután elengedtem Liamet, oda mentem Louishoz és megcsókoltam.
- Mehetünk?-kérdeztem.
- Hova?-vont kérdőre.
- Ki!
- Oké -mondta, majd elköszöntünk és mentünk.
- Amúgy csak sétálni akartam egy kicsit kettesben -mondtam mosolyogva, miközben Louis szemét néztem.
- Haha -mondta mosolyogva.
- Tudod Lou én szeretlek!
- Tudom! Én is téged!-mondta és megcsókolt- amúgy jó a kis becézésed.:)
- Ohh..köszi.:) Van még aki így szokott szólítani?
- Nem! :)
- Oké, akkor mostantól így foglak becézni.:3
- Oké.:)) És én téged, hogy becézhetlek? :D
- Ahogy akarsz!-mondtam és megcsókoltam.
- Okéé, akkor most már életem végéig kicsimnek foglak szólítani!-mondta és megcsókolt.
- Úgyis Gracenek fogsz szólítani. Lesz majd olyan, mikor elfelejted.
- Nem! Nem lesz!
- Oké. Akkor fogadjunk.
- Oké! Miben?
- Amiben szeretnél.:3
- Oké, akkor, ha ma kiejtem a neved, akkor az este azt csináljuk, akár akarod akár nem...
- Ohh..oké főnök!
- Haha.:) És ha te nyersz, akkor?
- Akkor te mosogatsz 1 hétig.:3
- Oké!-mondta és megcsókolt.
Megláttunk egy kilátót és felmentünk. Onnan nagyon szép volt a kilátás. A tájat néztem, mikor Lou gondolt egyet és megcsókolt. És szerencsékre miért is ne ott volt egy újság író. Elkezdett minket fotózni, de Louist ez nem zavarta. Próbáltam eltolni magamtól, de nem engedte. Mikor elengedett kérdőn néztem rá.
- Ez meg mi volt?
- Mi?
- Hát egy újság író és fotóz minket nem zavar?
- Nem.
- Nem!?
- Nem.
- Azt hittem szeretsz...
- Szeretlek is! És azt akarom, hogy mindenki tudja.
- Ohh...olyan édes vagy!-mondtam, majd megcsókoltam. Még mindig fotóztak minket, de már nem zavart. Ettől a perctől fogva tudtam, hogy Louis az igazi. Vele akarom leélni az életemet.
- Mehetünk?-kérdezte Lou a csókunk végén.
- Hova?-kérdeztem.
- Majd meglátod!-felelte, majd megfogta a kezem és magával húzott.
Hirtelen egy étterem előtt vettem észre magam.
- Parancsoljon!-nyitotta ki Lou az ajtót.

17.rész Újra kezdés

Miután Eleanor elment játszottunk még egy kicsit, majd szólt Niall, hogy mennyünk kajálni. Megebédeltünk, majd Louis megkért, hogy mennyek be az ő szobájába.
- Valami baj van?-kérdeztem.
- Szerintem meg kéne beszélni ezt a dolgot.
- Szerinted...Szerintem már mindent megbeszéltünk.
- Szerinted...Figyelj!! Én szeretlek! És az nagyon fájna, ha elveszítenélek.
- De hisz tudod, hogy féltékeny típus vagyok, és annak ellenére...
- Tudom, de azt hittem megérted, ha az egyik barátommal beszélgetek egy kicsit!
- De Louis!! Ő az exed!-ordibáltam.
- Lehet, hogy az exem, de nem lehet barát?
- Nem! Louis! Én barátkozom az exeimmel!
- De, hát mi is szakítottunk.
- És? Az más! Vagy nem is. Tudod mit. Legyél csak Elanorral. Mostantól nem fog érdekelni mit csinálsz. Nem járunk.
- Nem leszek Ellel. Én csak téged akarlak!-mondta és megcsókolt. Nem tudtam magamtól eltolni, mert túlságosan szeretem.
- Na? Látom szeretsz!
- Louis! Lehet, hogy szeretlek, de valaki úgy is szétfog bennünket választani.
- Lehet!. De én megfogadom, hogy boldoggá foglak tenni!
- Rendben!-húztam magamhoz és megcsókoltam.
- Na ezt már szeretem!-mondta Louis vigyorogva, amin nekem is nevetnem kellett.
Kimentünk a nappaliba, ahol néma csendben ült mindenki.
- Mi újság?-jött oda hozzám Liam.
- Nincsen semmi -válaszoltam.
- Oké. De Louis gyere velem!-fordult Louis felé.
- Oké.
Bementek a szobába. A többiekkel kíváncsiak voltunk, hogy mit akar Liam, hát hallgatóztunk.
- Figyelj haver! Már unom, hogy mindig veszekedtek a húgommal!-kezdte Liam.
- Én is!-válaszolta Louis.
- Szereted?
- Mindennél jobban!
- Akkor tedd boldoggá és ne veszekedjetek!
- Nem ígérek semmit. Mert úgy is össze fogunk veszni, de ez minden kapcsolatban így van.
- Tudom. De tudod 12 évig nem láttam a húgom és nem szeretném, hogy csalódott legyen. Csak arra kérlek, ha sokáig együtt lesztek, akkor tedd boldoggá!
- Ezt megígérem!
- Na gyere ide!-tárta ki Liam karját Louisnak és megölelték egymást.
Gyorsan elmentünk az ajtótól, mert nem akartuk, hogy megtudják, hogy hallgatóztunk. Mikor kijöttek Liam nyakába ugrottam.
- Nagyon édes vagy!-súgtam a fülébe. Ő csak értetlenül nézett.

16.rész Csak barátok

Másnap már 8-kor fent voltam. Nem tudtam aludni. Kimentem a konyhába. Louis az ebédlőben ült. Majd utánam jött.
- Mi a bajod?-vont kérdőre.
- Semmi miért mi lenne?
- Tegnap egész nap képtelen voltál hozzám szólni és ráadásul még Harryvel aludtál.
- És? Te meg elvoltál a kis szerelmeddel.
- Ki én? Milyen szerelmemmel?
- Jaajjj..ne tettesd már! Nem áll jól!
- Nem tettetek én semmit. Nem értem miről beszélsz.
- Arról Louis, hogy megcsalsz!!
- Ki én? Én biztos nem! Te engem inkább!
- Én téged? Pénteken elmentem a Nando's-ba a kedvedért és te ott voltál Eleanorral és még én csallak meg?
- Ott találkoztam vele.
- Lehet...de akkor sem esett jól, hogy ott voltál vele.
- Elhiszem!
- Figyelj Louis! Én ezt nem akarom tovább folytatni.
- Mit?
- Ezt az egészet. Valaki, valami mindig szét választ minket.
- Most..most azt akarod mondani,hogy...
- Igen! Ez így nem fog működni.
- Talán igazad van.
- Na akkor ennyi volt. Legyünk csak barátok oké?
- Oké -mondta és könnyes szemmel ment ki a konyhából.
Könnyes szemmel csináltam magamnak kakaót, majd kimentem az udvarra. Ott néztem ki a fejemből és ittam meg a kakaómat. Mikor bementem Harry már ébren volt. Felöltöztem, majd felöltöztettem a kicsiket. Csináltam nekik melegszendvicset, és míg megették beszéltem Harryvel.
- Harry! Beszélhetnénk?
- Igen persze! Mi a baj?
- Szakítottunk Louisssal...
- Miért?
- Mert valaki mindig szétválaszt minket..
- Értem. És most mi lesz?
- Tudom, hogy szeretnél velem össze jönni, de én most még nem!
- Ha jól hallottam azt mondtad még nem.?
- Igen!-mosolyodtam el- ki jössz velünk?
- Most nem. Majd talán később.
- Oké!-mondtam és egy puszit nyomtam a szájára.
- Na fiúk látom megettétek. Mehetünk ki?
- Igen!!-kiáltották.
Felöltöztünk és kimentünk. Louis kint volt.
- Hát te?-kérdeztem.
- Azt mondtad barátok vagyunk. És barátok is tölthetik egymással az idejüket nem?
- De!-mosolyodtam el.
- Hó csata!!-kiáltották a kicsik és elkezdtek minket dobálni. Hógolyóztunk egy jót, majd építettünk egy hóembert. Míg mi kint voltunk Niall és Kriszti főztek, Zayn elment Perriehez, Eleanor aludt, Harry pedig tévét nézett. Egyszer megjelent az ajtóban El.
- Ti meg mit csináltok??-kiabált.
- Hóembert építünk!-mondta Louis.
- Azt látom!
- Tán zavar, hogy most együtt vagyunk kint?
- Igen! Louis az enyém te kis cafka.
- Ohh....hát tessék itt van!-toltam oda hozzá Louist.
- Nem vagyok a tiéd!! Én a Graceé vagyok!-mondta.
- Jó tudni..-mondtam.
- Tudom, hogy még szeretsz!
- Lehet..de akkor is csak barátok!
- Nem lesz ez így sokáig!
- De! Mert te most szépen velem jössz!!-kiáltotta Eleanor.
- Hát biztos nem! Te most szépen elmész!
- Chh...Jól van! De ennek a kis cafkának megkeserítem az életét!-mondta, majd elment.

15.rész Talán ő az igazi?

*Grace*
Reggel, mikor felkeltem Harry ült az ágyam mellett.
- Jó reggelt!-köszöntem.
- Neked is!-felelte-Jobban vagy?
- Igen. Louis hol van?
- Nem jött haza.
- Azt hittem szeret.
- Sajnálom!-mondta és öleltem magamhoz.
- Köszönöm, hogy vagy nekem!-súgtam a fülébe.
- Én is, hogy te nekem!-és megcsókolt.
A csókja forró volt, de nem volt olyan, mint Louisé.
- Ezt meg miért kaptam?-kérdeztem.
- Mert szeretlek és ezt te is tudod!-felelte.
- Jajjj..Harry! Ne mondj ilyet! Azok után, amit tettem..
- Te? Mit tettél velem, ami fájt volna?
- Hát nem szerettelek.
- Lehet, de most már szeretsz!
- Honnan veszed?
- Látom a szemeden.
- Ajj..a szemem!!
- Haha..bevallottad.:D
- Szóval..nem is..! Harry!!!-kiáltottam és felkapott.
- Tegyél le! Tegyél le!-ordítoztam.
Mikor lerakott, kint voltunk az udvaron voltunk, ahol a többiek hógolyóznak.
- Szia drágám!-jött oda Louis. Én nem szóltam hozzá. Nem akartam vele beszélni, hát oda mentem Harryhez. Louis pedig értetlenül nézett és oda ment Elenorhoz....Igen, ő is ott volt..-.-

*Louis szemszöge*
Nem értettem, hogy most mi van. Grace haragszik rám? De miért? Nem tettem semmit.
- Eleanor, nem tudod mi a baja Gracenek?
- Nem tudom, nem is ismerem.
- Ja, bocs igazad van!
Ki kell derítenem, mi a baja Gracenek. Tegnap se jött el a Nando's-ba.
- Alakítsunk csapatot és hó csatázzunk!-mondta Niall.
- Jó ötlet!-vágta rá Zayn.
- Oké, akkor osztok csapatot -mondta Niall- Az én csapatomban lesz Zayn és Louis, Eleanor. A másik csapat pedig Grace, Harry, a két kicsi és Liam.
Játék közben Grace nem jött felém, se El felé. Próbáltam vele beszélni, de nem engedte. A játék után Grace Hazzával volt. Az egész napo együtt töltötték. Én pedig Eleanorral. Hátha féltékeny lesz. De nem jött össze.

*Grace szemszöge*
Niall ajánlotta, hogy hó csatázzunk. Mindenki benne volt. Én Liammal, a két kicsivel és Harryvel voltam. A másik csapat Niall, Niall, Eleanor és Louis. Játék közben Louis próbált volna velem beszélni, de nem engedtem. Tanuljon a tegnapiból. Mikor már meguntunk a havat bementünk. Én egész nap Hazzával voltam, ő pedig Eleanorral. Látszott rajta, hogy nem tetszik neki, hogy Harryvel vagyok, de ez van.
3 óra fele Hazzával elmentünk a boltba és vettünk 2 pizzát, 3 csomag chipset, 2 üveg kólát az estére. Mivel úgy beszéltük, hogy olyan 6 felel pizzázunk, majd megnézünk egy filmet.
Így is lett. Pizzáztunk, filmet néztünk, közben ittunk ettünk. A film végén Harry elaludt. Én nem tudtam aludni. Louis meg Harry járt a fejemben. Louis megbántott és még kitudja hányszor fog, ha megbocsátok és vissza fogadom. Harry meg jó hozzám, de ha össze jövünk, akkor lehet, hogy ő is megfog bántani. De úgy érzem ő több mindent meg tette értem, mint bárki más. Talán ő az igazi?

14.rész Átvertek

Már untam a vásárlást, de Kriszti nem. Nagyon sok holmit vett magának. Egy igazi shopping királynő.:D
Én is vettem egy pár holmit, majd mentünk moziba. Már 4 óra volt. Hamar elment az idő. Beültünk egy filmre, majd haza mentünk. Kriszti be ment az ebédlőbe, én lementem Zayn szobájába, mivel Niallen kívül mindenki lent volt. Csak Louis nem.
- Hát Louis? Hol van?-kérdeztem.
- Van egy kis dolga. Azt mondta, hogy majd 8-ra menjél már el a kedvenc pizzázójába-mondta Zayn. Így is lett. Gyorsan lefürödtem, felöltöztem, kisminkeltem magam, megcsináltam a hajam..és már rohantam is.
Nem tudtam, hogy most ott fogunk pizzázni, vagy megyünk más fele. Hát választottam egy kényelmes ruhát és mentem és arra egy szövet kabátot.

Mikor megérkeztem Louis nem volt sehol. Egy virágos jött oda hozzám és adott egy rózsát és egy levelet. A levélben ez állt.:

" Drága, szerelmem!

Tudom, hogy azt mondtam Zaynnek, hogy a kedvenc pizzázómhoz gyere, de változott a terv. Szeretném, ha a Nando's-hoz jönnél. Puszi!

Szerelmed, Louis.!"

Ohh..de édes gondoltam magamban. Elmentem a Nando's-hoz, Louis nem állt kint. Hát bementem. Megkérdeztem az egyik pincért, hogy Louis nics.e itt. 

- Jó estét! Nicole Payne vagyok!-mutatkoztam be.

- Jó estét! Miben segíthetek?-kérdezte a pincér.

- Úgy beszéltük meg a barátommal, hogy itt találkozunk. Nincs itt Louis Tomlinson?

- De egy másik nővel ül ott!-mutatott feléjük. 

Láttam, hogy Elenorral  van ott. De hisz már 3 hete szakítottak. 

Elenor meglátott. És elkezdte Louis kezét fogni. Nem akartam ezt tovább nézni. Kirohantam. Az utcán járkáltam és sírtam. Mikor haza mentem mindenki körém gyűlt, de nem mondtam semmit. Bementem a szobámba, lefeküdtem az ágyra és ott sírtam tovább, majd elaludtam. 

13.rész Niall szerelmes :3

Mikor haza értünk már fél4 volt. Lepakoltunk, majd gyorsan lefürödtünk és leültünk filmet nézni. A fiúk fél5-re értek haza. Kriszti nem akart kimenni, hát csak én mentem ki. Louis egy csókkal köszönt, a többiek egy sziával. Kriszti a félelmét legyőzve kijött.
- Szia! Hát te kivagy?-ment oda hozzá Niall és nyújtotta a kezét.
- Szia! Kriszti vagyok Nicol legjobb barátnője -válaszolta.
Niall rám nézett.
- Miért nem szóltál, hogy van egy ilyen szép barátnőd és, hogy itt van?
- Hát..nem kérdezted.
- És? Attól még neked mondanod kellett volna.
- Oh..bocs.
- Nem gond..:D
Van egy olyan érzésem, hogy Niallnek bejön Kriszti. Sőt biztos vagyok benne. Ha összejönnének, én annak nagyon örülnék.:D Legalább elfelejti Davidet.:D
Krisztit bemutattam a többieknek is és nekik is nagyon szimpatikus volt, mint Niallnak. Miután megvacsoráztunk, elvittem a kicsiket fürödni, kik hamar el is aludtak. Bementem a szobámba, nem volt ott Kriszti. Gondoltam Niallnél van. Hát nem kerestem. Miután Louis lefürdött bejött és adott egy jóéjt puszit. Nem akartam egyedül aludni, hát megkértem, hogy aludjon velem. Hisz ma vagyunk 1 hetesek.:D Lefeküdtünk és beraktunk egy romantikus filmet. Mikor vége lett Louis vadul elkezdett smárolni. Leakart fektetni. Az elején elleneztem, de a végén bele egyeztem.:D Másnap  nem akartam korán kelni, de muszáj volt. 8-kor keltem. A két kicsit felöltöztettem, majd csináltam nekik reggelit. Míg reggeliztek rendet raktam a szekrényükben , bejött Niall.
- Jó reggelt!-köszöntem.
- Jó reggelt!-köszönt vissza.
- Na mizu?
- Semmi -sóhajtott.
- Na mondd.
- Tudod itt van Kriszti.
- Na azt ne mondd, hogy olyan vagy, mint Harry!
- Ezt meg mire véljem?
- Hát megfűzöl egy lányt, aztán meg dobod.
- Én nem vagyok ilyen!!
- Akkor? Mi van Krisztivel?
- Tetszik nekem, és szeretném egy randira hívni.
- Ohh..bocsi.:/
- Nincsen semmi.:D
- Oké.:)))
- Na akkor. Ma eltudnád vinni valamerre?
- Hát..nem tudom. Mikor?
- Olyan 2 fele 7-ig.
- Oké. Megpróbálom rá venni, hogy jöjjön el velem vásárolni, vagy valami.
-Oké, köszi! Édes vagy!-ölelt meg.
Miután kiment én is kimentem. Volt már 10 óra. És még mindenki aludt. Hozzá láttam főzni, addig a gyerekek játszottak meg  tévét néztek. Már dél elmúlt, mikor valaki megállt mögöttem és a fülembe súgta.
- Jó volt a tegnap este.
Megfordultam és láttam, hogy Louis. Habár már onnan tudtam, mikor bele súgott a fülembe.
Már 1 óra volt, mikor mindenki kijött a szobájából. Megebédeltünk és Krisztit rávettem egy mozira, majd egy vásárlásra.

12.rész Krisztivel

Az elkövetkezendő 2 nap is így telt. Nem történt semmi érdekes.
És eljött a várva várt nap. Ma jön Kriszti.:))  Reggel gyorsan felöltöztem, lerendeztem a gyerekeket és mentem Kriszti elé a reptérre. Mikor kiértem már kint vár a reptér előtt. Oda szaladtam hozzá és megöleltem. Nagyon jó érzés volt. Mikor Kriszti mellettem van, úgy érzem biztonságban vagyok.
Elengedtük egymást és beszálltunk a kocsimba.
- Milyen volt az út?-kérdeztem.
- Jó, de hosszú -felelte.
- És meddig maradsz?
- Még nem tudom. De úgy kb. 2 hétig.
- Az jó.:D És mivel kezdjük a napot?
- Hát szerintem elsőnek kajáljunk, mert mindjárt éhen halok. Ma még nem ettem.
- Oké, benne vagyok, hisz ma még én se ettem.
Mikor haza értünk Kriszti lepakolt a szobámba, mert már nem volt szabad vendégszoba a fiúk miatt.
Mikor beléptünk, senki sem volt otthon. Míg Kriszti kipakolt, felhívtam Liamat, hogy hol vannak és azt mondta, hogy elvitték a kicsiket egy játszóházba és majd olyan délután 4 fele jönnek haza. Aztán főztem teát és sütöttem egy pirítóst. mikor kész lett leültünk enni.
- Tudom, hogy még csak egy hete jöttél el, de nagyon hiányoztál!-kezdte Kriszti.
- Köszi, te is nekem! Nagyon!-válaszoltam.
- Köszi. Na és a többiek hol vannak?
- Elmentek egy játszóházba és majd csak olyan délután 4 fele jönnek haza.
- Ja értem. És addig mit csinálunk?
- Nem tudom. Mit szeretnél?
- Hát mondjuk, elsőnek körbe vezetnél a városban, aztán beülnénk valahova ebédelni, aztán meg még kitaláljuk mi legyen. Jó?
- Nekem igen!
Mikor befejeztük a reggelit felöltöztünk. Körbe vezettem a városban, aztán megebédeltünk és arra jutottunk, hogy elmegyünk vásárolni.
Kriszti egy csomó mindent vett, szerintem még olyat is, amire nincs is szüksége. Mivel imádja a magas sarkúkat, abból vett kettőt, vette egy kék táskát, egy topánkát és egy tavaszi ruhát, ami ment a cipőhöz, de nem értettem minek neki, hisz még csak február van.

Én vettem egy fekete nadrágot, egy szürke pulcsit, egy sálat, egy kalapot, egy lila tornacsukát, egy fülbe valót és egy nike táskát.

11.rész Egy kis jó hír

A veszekedés után megnéztem a kicsiket, akik egy kicsit meg voltak ijedve.
- Nyugi nem kell félni -nyugtattam őket.
- Jó, de az a Harry nem fog bántani senkit?-kérdezte Adam.
- Jajj..nem dehogy is. Nem kell félni. Megoldottuk a dolgot. Nektek nem kell ezzel foglalkozni.
- Oké -mondta Edi.
Felöltöztettem őket, majd megreggeliztünk és én is felöltöztem. Nem soká a fiúk leültek meccset nézni, én addig telefonon beszéltem a legjobb barátnőmmel Krisztivel, miközben teát ittam. Beszélgettünk egy jót, elmesélte mi történt vele az elmúlt 3 napban meg én is elmeséltem.
- Na, hogy telt az elmúlt három napod?-tette fel a kérdést Kriszti.
- Hát elég izgalmasan. Egy perc nyugalmam sem volt.
- Na mesélj!
- Az első nap: Apuék vártak a reptéren, onnan haza mentünk, elfoglaltam a szobámat, majd találkoztam Harryvel, majd másnap mind az 5 fiúval. Louis szerelmet vallt nekem, majd Harry is. Délután lementünk a strandra, onnan én meg Louis a parkba. Ott találtunk egy kisfiút, kit örökbe kellett fogadnom vagy árvaházba kerül. Hát befogtam. Majd az este összejöttem Louisszal és jó barátságba kerültem Zaynnel és Niallal. Tegnap délutánt mamáméknál töltöttem. Mikor este haza mentünk Louissal, Adammel meg Edivel minden szanaszét volt. A két kicsit leültettem a tévé elé, addig én kioktattam a fiúkat, majd Hazza olyanokat vágott a fejemhez, ami nem esett jó és berohantam a szobámba. Louis bejött és berakott egy filmet, melyen hamar elaludtam. Tegnap reggel pedig arra keltem, hogy Liam veszekszik Harryvel. Majd kibékültünk és  felhívtalak.
- Az igen! Ez a 3 nap se volt unalmas.
- Hát igen! Azt hittem nélküled unalmas lesz.:)
- Ohh..:* Imádlak!
- Én is! :D
- Ja és képzeld van egy jó hírem.:D
- Na mi? Össze jöttél Daviddel? :D -a volt barátommal. Igen, tudom milyen furi, hogy a volt pasim lehet, hogy összejön a legjobb barátnőmmel és ez engem nem zavar. De nem tudok mit tenni. Szeretném, ha Kriszti boldog lenne, habár hiába mondom neki, hogy David egy köcsög, de nem hiszi el..
- Nem, ennél jobb!
- Na?
- Egy hétig ki jövök Londonba.:D
- Komolya? Mikor?
- Aha. Holnap után indul a gép.:)
- Oké. Hány fele érkezel?:D
- Olyan 11 fele.
- Oké, a reptéren foglak várni.:D
- Oké.:D
- Na, de nekem most mennem kell, majd hívj, vagy majd én hívlak. Szia! Puszi!
- Oké, Szia. Puszii :*
Miután letettem a telefont kimentem a konyhába és elkezdtem főzni. Közben a kicsik oda jöttek és segítettek. Mikor készek lettünk megkajáltunk.

10.rész A veszekedések, majd béke kötés

Mikor hazaértünk minden elvolt dobálva.
- Itt meg mi volt?-kérdeztem széttett karokkal.
- Semmi, csak egy kicsit játszottunk -felelte Zayn.
- Nektek az játék, ha mindent szét dobáltok?
- Nem -mondat szerényen Niall.
- Oké. Ha már ilyen szép kupit csináltatok takarítsatok is ki -mondtam, majd a kicsiket bevittem a szobájukba és leültettem őket a tévé elé. Mikor kimentem még mindig szanaszét volt minden.
- Mire vártok? Tapsra?-vontam őket kérdőre.
- Nem. De nem mid1 neked, hogy mit csinálunk? Úgy se csinálsz itthon semmit -jelentette ki Harry, ami nem nagyon esett jól, hát beszaladtam a szobámba és leültem az ágyra és sírni kezdtem.
Közben Liam is haza jött és hallottam, hogy veszekszik a srácokkal. Louis bejött a szobámba.
- Minden rendben?-kérdezte.
- Nem! Louis, nincs rendben semmi!
- Mert? Mi a baj?
- Én már 2. napja mosok, főzök, takarítok rátok és ezt érdelem? Most komolyan?
- Nem szívem, te nem!
- Akkor? Miért van ez? Én azon voltam az elmúlt két napban, hogy kedvetekre tegyek és ezt kapom. Hát kössz szépen.
- Jajj..drágám ne csináld már ezt!-szorított magához, miközben és sírtam.
Louis mondta, hogy feküdjek le és pihenjek egy kicsit. Elsőnek nem egyeztem bele, de a végén rá vett. Berakott egy vígjátékot,majd kiment, megette a kicsiket és lefektette őket. Közben én elaludtam.
Reggel arra keltem, hogy Liam veszekszik Harryvel. Kimentem.
- Ti meg mit csináltok?-kérdeztem kómás fejjel.
- Semmit. Légyszíves menny be a szobádba -mondta Liam. De én nem akartam. Megakartam tudni, hogy mi a vita tárgya.
- Nem! Nem megyek be. Tudni akarom, hogy miért veszekedtek!-jelentettem ki.
- Ha tudni szeretnéd elmondom. Miattad. Míg nem voltál itt, soha nem veszekedtünk ennyire.
- Igen? Akkor elmegyek.
- Nem! Nem mész te sehova!-mondta Liam.
- Igen! Megoldjuk ezt a problémát most!-mondta Zayn.
- Oké. Na akkor mi ez a nagy veszek?
- Harry szeret téged és nem tudja elviselni, hogy Louisssal vagy.
- De tudtam! Látod Louis megmondtam.
- Igen, tudom!
- Figyelj Harry! Nem akarok veszekedni. De te örülnél annak, ha Louis meg én is szomorúak lennénk?
- Nem! Bocsi, sajnálom. Csak tudod, még senki iránt nem éreztem ilyet.
- Elhiszem. De én Louist szeretem.
- Tudom.
- Na akkor megbeszéltük?
- Igen!
- Na gyere ölelj meg!-mondtam. Megöleltem, ami jól esett. Nagyon aranyos és helyes srác Hazza, de én Louist szeretem és boldog vagyok vele. Remélem találkozik, egy hozzá való lánnyal, aki szereti.

9.rész Egy délután mamáék

Mikor kijöttem Louis vacsorával várt.
- Hát ez meg mi?-kérdezte meglepődve.
- Ezzel akarok bocsánatot kérni, hogy olyan bunkó voltam-felelt.
- Na, ne butáskodj már! Én követtem el egy nagy hibát.
- Na jó akkor mindketten -mondta, majd kihúzott nekem egy széket, melyre le is ültem.
A vacsoránál megbeszéltük a dolgokat, és Louis bele egyezett, hogy többé nem fog féltékenykedni, én meg, hogy többé nem leszek kettesben Hazzával. Miután befejeztük a vacsorát beraktunk egy romantikus filmet.
Másnap azt veszem észre, hogy Louis mellkasán fekszek. Mikor felkeltem átnéztem Edihez, ki még aludt. Épp vissza indultam volna Louishoz, Louis mögöttem állt. Adtam neki egy csókot, majd átöltöztem és csináltam rántottát. Miközben főztem a fiúk elmentek a boltba. bejött Adam, majd Edi. Nem  kellett sok idő és össze barátkoztak. Reggeli után felhívtam aput és elmeséltem, hogy mi volt tegnap. Elsőnek nem örült neki, hogy ezt tettem, de a végén meglágyult. Örült, hogy már van egy unokája.:)
- Mit csináljunk ma?-kérdezte Liam.
- Ti azt csináltok, amit akartok, de én vigyázok a két kicsire meg megfőzök. Majd délután elmegyek a nagyiék. Rég láttam már őket -feleltem.
- Oké. Addig mi megyünk ki a pályára focizni!-javasolta Zayn.
- Nekem megfelel -egyezett bele Louis.
- Na akkor mennyünk, hogy minél hamarabb haza tudjunk jönni enni -siettette Niall a többieket.
-Hogy te mindig csak a kajára tudsz gondolni, te kis manó -mondta Louis, majd a fejére húzta Niallre a sapkáját. Nagyon hülyén nézett ki, de vicces volt, ezért elkezdtünk rajta nevetni.
Mielőtt elindultak Louis oda jött hozzám és a számra nyomott egy puszit. Nagyon aranyos volt.:) Miközben ebédet főztem Edi és Adam békésen játszottak. Mikor a fiúk haza értek megebédeltünk és én, Adam, Edi és Louis elmentünk mamámék. Liam nem jött, mert délután a barátnőjével Daniellel volt. Zayn, Harry, Niall pedig otthon volt.
Mikor megérkeztünk mamáék, papa nem ismert meg, de mama oda jött hozzám és hosszan megölelt. Adtuk egymásnak egy puszit, majd oda mentem papához és mikor jobban szemügyre vett megismert. Nagyon örültem, hogy láthattam őket, mert nagyon hiányoztak. Beszélgettünk egy jót, megismerték Edit és Louist is.
- Nagyon hiányoztál ügye tudod?-kezdte megint mama.
- Igen, tudom és ti is nekem!-feleltem.
- Elhiszem kicsim. És mióta vagytok együtt Louissal?-kérdezte papa.
- Hát még csak 1 napja. Mert még csak tegnap jöttem -feleltem.
- Hát..apád se szólt volna..-mondta mama szomorúan.
- Biztos nem akarta, hogy izgasd magad.
- Nem tudom.
- Vagy csak elfelejtette vagy esetleg nem volt ideje. Én is két nappal ez előtt jelentettem be, hogy jövök.
- Ja így már értem. Nem akarsz kijönni velem a konyhába? Sütöttem sütit és fel kéne vágni.
- De persze! Louis nem baj, ha most itt hagylak?
- Már miért lenne?
- Nem tudom..csak..
- Menyj nyugodtan.
Bementem mamával a konyhában, addig papa és Louis meccset néztek, a két kicsi pedig játszott.
Felvágtuk a sütit, közben megbeszélgettünk.
- És mi lesz most?-kérdezte
- Ezt meg, hogy érted?-értetlenkedtem.
- Hát mondjuk neked még suliba kéne járni.
- Tudom.., de most kaptam egy gyereket.
- És? Beadod oviba és eltudsz menni suliba.
- Mama. Ez nem olyan egyszerű.
- Mert?
- Mert akkor nem tudnék róla normálisan gondoskodni.
- Mert? Reggel elvinnéd az oviba, te onnan mennél suliba, majd haza mennél, megfőznél, majd értem mennél Ediért meg Adamért, aztán haza mennétek, ők játszanának, te meg tanulnál.
- Én is gondoltam már erre, de nem valami jó ötlet.
- Mert?
- Mert nem sokat törődnék egyikőjükkel sem.
- Ez igaz..
- Majd még át gondolom. Már van egy érettségim, majd talán jelentkezem egy 2 éves tanfolyamra.
- Jó. Te tudod. Na mehetünk?
-Igen.
Kimentünk ettünk a sütiből és mentünk is haza.

8. rész Ezt nem gondoltam..

Mi nyertünk.:) A meccs végén Louis megfogta a kezem és magával húzott. Nem értettem, hogy most mi van. Most haragszik vagy nem?

- Hülye voltam -kezdte.

- Nem. Én voltam az -folytattam.

- Te miért lettél volna?-kérdezte értetlenül.

- Mert tudtam, hogy Harry szeret és megfog csókolni..és én ennek ellenére én még kettesben voltam vele. Hiba volt. Sajnálom.:S

- Semmi. Mindenkinek vannak hibái. Nekem az, hogy sokszor hamar felhúzom magam. Neked meg, hogy nem szeretsz másokat megbántani. Ezért saját magadat teszed tönkre.

- Ez nem igaz! Én tudok bárkinek nemet mondani!-tiltakoztam, mikor egy kis gyerek jelent meg mellettünk.

- Néni! Tetszik segíteni? Elvesztettem az anyukámat -mondta nekem a kisfiú.

- Ha nem igaz, akkor mondjál ennek a kisfiúnak nemet!-mondta Louis.

- Na jó igazad van. Nem tudok másoknak nemet mondani.

- Na ezt már szeretem. 

- Mit?

- Mikor beismered, hogy hibáztál.

- Haha. Na és hol láttad utoljára az anyukád?-kérdeztem.

- Ma. Lementünk a parkba. Én játszottam az egyik barátommal, anyu pedig beszélgetett a barátom anyukájával. Egyszer a barátom anyukája oda jött. Mondta, hogy ők most mennek haza és, hogy mennyek oda anyához. Oda mentem, ahol beszélgettek, de nem találtam. Hát elkezdtem keresni. És ide jutottam.

- Ohh..sajnálom. Gyere keressük együtt. Te jössz Louis?

- Igen!
Miközben kerestük Edi anyukáját, közben a régi emlékek kavarodtak a fejemben. Egyébként a kisfiút Edwarnak hívják. Eszembe jutott, mikor még úgy 3-4 éves lehettem mi is kijöttünk ide a parkba. Liam, én , Linda, anyu és apu. Anyu meg apu egy padon ülve beszélgettek, Liam hintáztatta Lindát, én meg homokoztam. Egyszer megláttam egy cicát és utána mentem. Anyuéknak nem szóltam, hát elkezdtek keresni. Félórán át kerestek, mikor előjöttem.
- Hol voltál?-kérdezte anya, miközben ölelt magához.
- Láttam egy cicát és elkezdtem követni -feleltem- ügye nem haragszotok?
- Hát nem volt jó érzés, mikor nem találtunk, de persze, hogy nem.!-mosolygott apa, majd mindenki.
Ez volt életem legszebb emléke. Ezek után kezdtek el apuék veszekedni.
Már egy 1 órája kerestük Edi anyukáját, de nem találtuk meg. Felhívtuk a rendőrséget. Elmeséltük, hogy mi történt. A rendőr elmondta, hogy az anyuka meghalt. Megkérdeztük, hogy hogy történt, de még ők se tudták. Azt ajánlották, hogy hívjuk fel az árvaházat. Felhívtuk. Mivel a kisgyereknek az édesapja születésétől kezdve nincs, mivel autóbalesetben meghalt, ezért ha nem fogadjuk magunkhoz, akkor árvaházba kerül. Megkértük a nőt, hogy adjon nekünk 1 napot gondolkodni, de nem adott. Azonnal döntenünk kellett. Sajnáltam szegény kisfiút, hát befogattam. Aláírtam a papírokat és haza vittem.
Útközben azon töprengtem, hogy apa mit fog reagálni. Igaz még csak 2 hét múlva jönnek haza, de még ma el kell mondanom, hogy van egy "gyerekem". Mikor haza értünk megvacsoráztunk, megfürdettem Edit. Lefektettem, adtam neki egy macit és olvastam neki egy esti mesét. Hamar el is aludt.
Míg olvastam Louis még ott volt. Próbáltam elküldeni, de nem ment el...

7.rész Új bátyó.:))

Valaki megfogta a vállam. Megfordultam és Zayn állt ott.
- Szia -köszönt.
- Szia -köszöntem vissza szipogva.
- Beszéljünk?-kérdezte.
- Sajnálom Zayn, de most kedvem semmihez. A mai nap életem legrosszabb napja -feleltem.
- Elhiszem. De jobb lenne, ha megbeszélnéd ezt valakivel.
- Tudom igazad van, de nem most akarom.
- Na..Kérlek!
- Oké.
- Na akkor még ma elkezded?-mosolygott.
- Igen.!-mosolyogtam vissza- Mikor Louist megláttam az X Faktor-ban, úgy éreztem ő az igazi. Aztán összeraktak titeket és 3 éven át Louison járt az eszem. Mikor anyu meghalt apuhoz költöztem és bele se gondoltam, hogy életem legnagyobb vágya válik valóra..Találkozom a legnagyobb bandával...Aztán jött Harry, majd Louis..eg fél nap alatt össze jöttem életem szerelmével, kit fél nap alatt el is vesztettem.
- Sajnálom..De jobb, hogy ezt most elmondhattad valakinek nem?
- De és köszönöm!-öleltem meg.
- Rám bármikor számíthatsz húgi.

*Zayn szemszöge*
Ezt meg miért mondtam? Most vajon mit fog reagálni?
- Húgi?-kérdezte Nicole vigyorogva.
- Bocsi,  ez csak úgy jött -magyarázkodtam.
- Semmi baj. Legalább lesz még 1 bátyám -mondta mosolyogva.
- Örülnél, ha a bátyád lennék?
- Aha. Aranyos srác vagy.
- Köszönöm! Na már látom jobban vagy.
- Igen köszönöm.
- Na most már gyere mennyünk haza.

*Nicole szemszöge*

Haza mentünk, bementem a szobámba, mert most jól esett egy kis egyedül lét. Beraktam egy filmet és elaludtam. Reggel fél 10-kor keltem. Kimentem az ebédlőben, hol mindenki ott volt és evett. Kivéve Hatrryt. Gondolom Louissal tegnap nagyon összeveszett. Nem tudom elhinni, hogy Louis nem bízik meg bennem..
- Jó reggelt!-köszöntem.
- Jó reggelt!-köszöntek a többek. Még Louis is. Leültem Liam és Louis közé ültem. Megakartam kérdezni, hogy hol van Harry, de nem tettem.
- Mit akartok ma csinálni?-kérdezte teli szájjal.
- Ne mennyünk le a strandra?-kérdezte Zayn.
- De, szerintem jó ötlet -mondat Liam.
- Nicole, mit gondolsz?-kérdezte Niall.
- Nem is tudom. Szeretnék inkább itthon lenni -feleltem.
- De nélküled nem lesz az igazi -könyörgött Niall.
- Oké -egyeztem bele.
- És mikor megyünk?-érdeklődött Louis.
- Felőlem kaja után mehetünk is -mondat Zayn.
Így is lett. Gyorsan megkajáltunk és mentünk a strandra. Lassan oda jött hozzánk Harry. Érdekelt még mindig, hogy merre volt, de nem kérdeztem. Nem akartam veszekedni. Zayn kitalálta, hogy focizzunk. Mindenki bele egyezett. Csapatot osztott Liam. Én voltam Louissal meg Niallel. A többiek Liam, Zayn és Harry együtt.

6. rész Már megint

Csókunkat egy telefon csörgés zavarta meg. Louist hívta az anyukája, hogy mennyen segíteni pakolni. Gyorsan átöltözött rosszabb ruhába, majd elment. Lassan mindenki elment csak Harry és én maradtunk otthon. Ennek nem örültem, mert féltem, hogy Harry letámad vagy valami. Bementem a szobámba, majd beraktam egy filmet. 2 órán át néztem, majd megéheztem és kimentem a konyhába. Szerencsémre bejött Harry. De jó gondoltam magamban.
- Nem megyünk el valamerre?-kérdezte Harry.
- Nem, sajnálom -feleltem.
- Nem gond. Akkor nem nézünk meg egy filmet?-kérdezte.
- Minek? Harry mit akarsz?
- Hát, hogy nem legyünk egyedül.
- Figyelj..nem.
- De miért nem?
- Tudod mi volt a múltkor is. Nem akarok botrányt.
- De nem lenne semmi. Csak, mint barátok megnéznénk egy filmet.
- Nem tudom..
- Na légysziii.!
- Oké. Addig se fogok unatkozni -mosolyodtam el.
- Hihi -mosolygott vissza.
Gyorsan csináltunk 4 szendvicset és bementünk a szobámba. A film közben Harry átkarolt vagy 5-szor. Mindegyik alkalommal leszedtem a vállamról a kezét. Mivel nem akartam botrányt. Mikor vége lett a filmnek kikapcsoltam.
- És most mit csináljunk?-kérdezte Harry.
- Hát most elválnak útjaink.
- Mi? Miért?
- Mert csak egy filmről volt szó.
- De hisz akkor is jól éreztük magunkat.
- Hát a film az jó volt.
- Ja. Na csináljunk még valamit.
- Mit?
- Beszélgessünk.
- Oké. Mit akarsz tudni?-ültem le mellé.
- Hát például, hogy miért nem engem választottál.?
- Mert Louis már a kezdetektől tetszett.
- Ezt meg, hogy érted?
- Hát mikor össze raktak titeket, akkor már tudtam, hogy Louis az igazi. Mindig róla álmodtam és nem tudom elhinni, hogy most vele járok.
- Értem. De amúgy lenne esélyem?
- Nem tudom.
- Mindjárt megtudod.
- Ezt meg, hogy értsem?
Megcsókolt. Egyből elhúztam a fejem, mikor Louis ott állt az ajtóban.
- Már megint.! Harry! Minden a te hibád. Nem tunál békén hagyni?
- Nem! Tudod, hogy mit érzek irántad!
- Igen, de akkor is. Haggyál!-mondtam, majd kirohantam.
Rohantam Louis után. Bement a szobájába és meg dübögtem rajta. Már sírva, ordítozva ütöttem az ajtót, de nem nyitotta ki. Liam, Zayn és Niall jelentek meg a bejárati ajtón.
- Mi az mi történt?-kérdezte kétségbe esetten Zayn.
- Harryvel megnéztünk egy filmet, mikor vége lett beszélgettünk és megcsókolt. Én elhúztam magam, és megláttam Louist az ajtóban. Kirohant a szobából az övébe -mondtam szipogva.
- És te jól vagy?-kérdezte aggódóan Liam, majd ölelt meg.
- Igen. Jól vagyok, csak...most megyek levegőzök egy kicsit.
- Rendben, de ne maradj sokáig!-mondta Liam.
- Oké. Na sziasztok -köszöntem, majd kimentem.
Már egy 20 perce az utcákat jártam, közben a történteken törtem a fejem. Miért történik ez velem? Megtaláltam életem szerelmét, kit egy nap alatt 2-szer is elvesztettem. Nem nekem való a szerelem.
Megláttam egy padot és leültem.Ott sírtam egy félórán át, mikor...

5. rész Végre egy kis öröm

Mikor épp beakartam menni rám csapta az ajtót.
- Szuper -mondtam- Louis! Azonnal engedj be!-ordítottam.
- Ne kiabálj már!-nyitotta ki Louis az ajtót.
- Bemehetek?-kérdeztem flegmán.
- Ja -felelte.
- Gyorsan mondd, mert mennék.
- Hova?!
- Nem mind1 az neked?
- Nem! Louis ezt meg kell beszélnünk. Nem haragudhatsz rám. Nem csináltam semmit.
- Ááá..te nem csináltál semmit..dehogy is.
- Hát nem! Nem tudom miért kell mindenen felháborodni. 1. Nem vagyok a barátnőd. 2. Talán nem is leszek az! Vagy most megérted, hogy köztem és Harry között nincsen semmi, vagy felejts el!-épp, hogy kiakartam menni, vissza rántott.
- Mit akarsz?!-kérdeztem.
- Sajnálom. Igazad van. Sokszor kis dolgokon is feltudom magam bosszantani. Megtudsz nekem bocsátani?
Nem tudtam mit válaszoljak. Szeretem Louist tiszta szívemből, de rosszul esett, hogy kételkedett bennem. Igaz nem is jártunk de..
- Igen! De ígérd meg, hogy nem fogsz kételkedni bennem.
- Ígérem!
- Rendben mosolyogtam rá, majd megöleltem.
Hosszan öleltük egymást. Majd valaki kopogott.
- Ki az?-kérdezte Louis.
- Én vagyok az Niall -felelte- bemehetek?
- Igen! Gyere csak -felelte Louis.
- Ohh..bocs megzavartam valamit?
- Nem dehogy is.
- Oké. Nem jöttök kajálni?
- Mennyünk?-kérdezte Louis tőlem.
- Igen, ma még úgy sem kajáltam -feleltem.
- Szuper! Akkor egy 15 perc múlva gyertek -mondta, majd kiment.
Louis a hosszan a szemembe nézett, amitől zavarba jöttem.
- Olyan szép szemed van -mondta.
- Köszi, aranyos vagy -válaszoltam.
Nem tudtam mást tenni, csak Louis szemét néztem. Annyira szép szeme van. A kék szemei elkábítottak. És csak azt vettem észre, hogy forrón csókol. Ez volt életem legjobb és leghosszabb csókja. Elakartam tőle húzni magam, de képtelen voltam rá.
Már vagy 20 perc eltelt, mióta Niall elment. Niall már annyira éhes volt, hogy benyitott. Ekkor Louis elengedett.
- Ti..ti..ti..-habogta Niall -ti együtt vagytok?
- Igen!-felelt büszkén a kérdésre Louis.
- Az jó.!-mondta mosolyogva Niall- gratulálok!
- Köszi -mondtuk egyszerre.
- Na de most, hogy ezt megtárgyaltuk mehetünk kajálni -mondta Niall.
- Oké -mondtam.
Majd kimentünk. Gyorsan megkajáltunk, majd Louis behúzott a szobájába. Leakart fektetni, de nem hagytam. Még csak 1 órája vagyunk együtt és már akarja?
- Bocsi, azt hittem..-magyarázkodott Louis.
- Semmi baj. Először ismerjük meg egymást és aztán, majd meglátjuk mi lesz.
- Rendben -mondta mosolyogva.
Vissza mosolyogtam és megcsókoltam.

4.rész Ez nem lehet igaz!

Olyan fél11 lehetett, mikor Liam kopogott.
- Ki az kérdeztem -szipogva.
- Liam -felelte.
- Most egyedül szeretnék lenni.
- Légyszíves beszéljünk.
- Oké -egyeztem bele- gyere be.
- Beszéltem Louissal. Most őszintén. Kit szeretsz?
- Louist. Harry iránt csak barátságot érzek. Csak hát tudod milyen vagyok.
- Igen, tudom. De akkor is,most ezzel Louist bántod meg.
- Igen, igazad van-mondtam és gyorsan felpattantam.
Mikor vele néztem a tükörbe nagyon piros volt a szemem. Ma se megyek ki egy ideig, gondoltam magamban.
- Akkor mi lesz? Beszélsz velük?-kérdezte Liam.
- Igen, de nem most. Ilyen szemmel nem állok egyikőjük elé sem.
- Oké. De minél hamarabb tisztázd a dolgokat. Na most megyek. Szia -köszönt el és a homlokomra adott egy puszit.
Ezt szeretem a leginkább Liamban. Hogy mindig jó tanácsokkal lát el és mindenben segít.
Unalmamban felnéztem facebookra, askra, twiteerre. Semmi érdekeset nem írtak ki. Twiteeren is csak annyi volt, hogy 4 új követésem volt. Ránéztem az órára, ami fél12-őt mutatott. Gyorsan feltápászkodtam. Felvettem egy kényelmes ruhát, megfésülködtem és kimentem.
Mikor kilétem az ajtón Harry állt előttem.
- Szia -köszönt.
- Szia, épp beszélni akartam veled -mondtam.
- Értem. És miről?-kérdezte lazán.
- Ezt szerintem nem itt kéne megbeszélnünk -feleltem, majd bementünk a szobámba.
- Na mondd.
- Először is tetszem neked?-kérdeztem.
- Igen, mert te engem?-kérdezte kimeresztett szemekkel.
- Sajnálom. De én mást szeretek és ezt akarom tisztázni.
- Hmm..-nagyot sóhajtott.
- Figyelj Harry nem tétovázok elmondom, amit akarok. Én Louist szeretem!
- Szinte gondoltam..
- Mit?
- Hogy elvesz tőlem téged is.
- Miért vett volna el?
- Hát tudod, a tegnap a konyhában.
- Nem történt tegnap semmi. Csak találkoztunk.
- Ja, de én azt hittem akkor éreztél irántam valamit, de úgy látszik tévedtem.
- Sajnálom Harry! Legyünk csak barátok. Kérlek.
- Oké. De én itt leszek neked mindig.!
- Köszönöm -mondtam, majd öleltem meg.
Ekkor belépet Louis.
- Ezt nem hiszem el! Azt mondod nekem is meg Liamnek is, hogy engem szeretsz és itt vagy Harryvel. Áhh..többet nem szeretek senkit!-ordította, majd kiment.
- Ez nem igaz!-mondtam, majd rohantam Louis után sírva, ki bement a vendég szobába, ami perpillanat most az övé.

3.rész Sajnálom

Reggel korán keltem. Nem tudtam aludni. Csak a fiúkon jár az eszem. Mit fognak rólam gondolni?..meg ilyenek. Még 6 óra se volt, de valaki kopogott az ajtómon.
- Ki...ki az? -kérdeztem habogva.
- Zayn vagyok -felelte- bemehetek?
- Persze, gyere.
- Szia!-köszönt.
- Szia.-köszöntem vissza.
- Te vagy az a lány ügye, akivel tegnap találkozott Harry?
- Igen!-feleltem maga biztosan.
- Értem. Tán félsz tőlünk?
- Ki? Én, nem.
- Akkor tegnap miért nem jöttél oda hozzánk?
- Nem mertem.
- Akkor csak félsz tőlünk.
- Nem azért nem mertem oda menni hozzátok, mert félek tőletek.
- Hát?
- Féltem, hogy mit gondoltok majd rólam. És igazából még mindig félek ettől.
- Jajj, te ettől nem kell félni.-mondta mosolyogva.
- Köszi. Aranyos vagy!-mosolyogtam vissza.
- Te is. Na jössz?
- Hát..oké.
Átmentünk Liamékhez. Harry egyből felpattant és oda jött hozzám.
- Azt hittem, már sosem látlak -sugta. Én csak elmosolyodtam.
- Te nem Nicole vagy?-kérdezte Louis.
- De, de honnan tudtad?-kérdeztem meglepődve.
- Hát Liam már sokat beszélt rólad és már mutatott rólad képet is és felismertelek.
- Ohh..aranyos vagy.!-mondtam mosolyogva.
- Hogy én aranyos? Én kemény vagyok, ha nem látnád!
- Ohh...hát nem látom.
- Na gyere csak ide -mondta és gyorsan felkapott a vállára és át vitt a szobámba.
- Tegyél le! Tegyél le!-ordítoztam.
Csak akkor tett le, mikor az én szobámba értünk.
- Most miért jöttünk ide?-kérdeztem.
- Mert..hát..tudod.
- Na kibököd még ma?
- Igen. Na szóval, tudod mondtam, hogy Liam sokat beszélt rólad, meg mutatott rólad képet is. És nekem megtetszettél.
- Ohh...értem. Tudod Louis kedves srác vagy. Az 1D-ből te vagy a kedvencem és szívesen járnék is veled de..de..tudod nem tehetem. Harry miatt.
- Attól még, hogy szeret, attól még lehetnénk együtt.
- Igaz, de nem akarom megbántani.
- Miért fontosabb neked más boldogsága? Amúgy meg hamar túl tenné rajta magát.
- Nem tudom. Mindig is ilyen voltam. Ha például nekem meg a barátnőmnek megtetszett ugyan az a srác, én inkább elfelejtettem a fiút. Lehet, hogy túl tenné rajta magát, de akkor is fájna neki, és én nem szeretek megbántani senkit.
- Tipikus Liam.
- Lehet. Sajnálom.
- Nem hiszem, hogy szeretsz. Te Harryt szereted, csak bebeszéled magadnak, hogy engem.
- De Louis ez nem igaz!!
- Nem hiszem -mondta, majd kiment a szobából és becsapta az ajtót.
Ez rosszul esett. Leültem az ágyra és másfél órán át sírtam.