2014. február 10., hétfő

9.rész Egy délután mamáék

Mikor kijöttem Louis vacsorával várt.
- Hát ez meg mi?-kérdezte meglepődve.
- Ezzel akarok bocsánatot kérni, hogy olyan bunkó voltam-felelt.
- Na, ne butáskodj már! Én követtem el egy nagy hibát.
- Na jó akkor mindketten -mondta, majd kihúzott nekem egy széket, melyre le is ültem.
A vacsoránál megbeszéltük a dolgokat, és Louis bele egyezett, hogy többé nem fog féltékenykedni, én meg, hogy többé nem leszek kettesben Hazzával. Miután befejeztük a vacsorát beraktunk egy romantikus filmet.
Másnap azt veszem észre, hogy Louis mellkasán fekszek. Mikor felkeltem átnéztem Edihez, ki még aludt. Épp vissza indultam volna Louishoz, Louis mögöttem állt. Adtam neki egy csókot, majd átöltöztem és csináltam rántottát. Miközben főztem a fiúk elmentek a boltba. bejött Adam, majd Edi. Nem  kellett sok idő és össze barátkoztak. Reggeli után felhívtam aput és elmeséltem, hogy mi volt tegnap. Elsőnek nem örült neki, hogy ezt tettem, de a végén meglágyult. Örült, hogy már van egy unokája.:)
- Mit csináljunk ma?-kérdezte Liam.
- Ti azt csináltok, amit akartok, de én vigyázok a két kicsire meg megfőzök. Majd délután elmegyek a nagyiék. Rég láttam már őket -feleltem.
- Oké. Addig mi megyünk ki a pályára focizni!-javasolta Zayn.
- Nekem megfelel -egyezett bele Louis.
- Na akkor mennyünk, hogy minél hamarabb haza tudjunk jönni enni -siettette Niall a többieket.
-Hogy te mindig csak a kajára tudsz gondolni, te kis manó -mondta Louis, majd a fejére húzta Niallre a sapkáját. Nagyon hülyén nézett ki, de vicces volt, ezért elkezdtünk rajta nevetni.
Mielőtt elindultak Louis oda jött hozzám és a számra nyomott egy puszit. Nagyon aranyos volt.:) Miközben ebédet főztem Edi és Adam békésen játszottak. Mikor a fiúk haza értek megebédeltünk és én, Adam, Edi és Louis elmentünk mamámék. Liam nem jött, mert délután a barátnőjével Daniellel volt. Zayn, Harry, Niall pedig otthon volt.
Mikor megérkeztünk mamáék, papa nem ismert meg, de mama oda jött hozzám és hosszan megölelt. Adtuk egymásnak egy puszit, majd oda mentem papához és mikor jobban szemügyre vett megismert. Nagyon örültem, hogy láthattam őket, mert nagyon hiányoztak. Beszélgettünk egy jót, megismerték Edit és Louist is.
- Nagyon hiányoztál ügye tudod?-kezdte megint mama.
- Igen, tudom és ti is nekem!-feleltem.
- Elhiszem kicsim. És mióta vagytok együtt Louissal?-kérdezte papa.
- Hát még csak 1 napja. Mert még csak tegnap jöttem -feleltem.
- Hát..apád se szólt volna..-mondta mama szomorúan.
- Biztos nem akarta, hogy izgasd magad.
- Nem tudom.
- Vagy csak elfelejtette vagy esetleg nem volt ideje. Én is két nappal ez előtt jelentettem be, hogy jövök.
- Ja így már értem. Nem akarsz kijönni velem a konyhába? Sütöttem sütit és fel kéne vágni.
- De persze! Louis nem baj, ha most itt hagylak?
- Már miért lenne?
- Nem tudom..csak..
- Menyj nyugodtan.
Bementem mamával a konyhában, addig papa és Louis meccset néztek, a két kicsi pedig játszott.
Felvágtuk a sütit, közben megbeszélgettünk.
- És mi lesz most?-kérdezte
- Ezt meg, hogy érted?-értetlenkedtem.
- Hát mondjuk neked még suliba kéne járni.
- Tudom.., de most kaptam egy gyereket.
- És? Beadod oviba és eltudsz menni suliba.
- Mama. Ez nem olyan egyszerű.
- Mert?
- Mert akkor nem tudnék róla normálisan gondoskodni.
- Mert? Reggel elvinnéd az oviba, te onnan mennél suliba, majd haza mennél, megfőznél, majd értem mennél Ediért meg Adamért, aztán haza mennétek, ők játszanának, te meg tanulnál.
- Én is gondoltam már erre, de nem valami jó ötlet.
- Mert?
- Mert nem sokat törődnék egyikőjükkel sem.
- Ez igaz..
- Majd még át gondolom. Már van egy érettségim, majd talán jelentkezem egy 2 éves tanfolyamra.
- Jó. Te tudod. Na mehetünk?
-Igen.
Kimentünk ettünk a sütiből és mentünk is haza.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése