18.rész A fogadás.:3

Miután elengedtem Liamet, oda mentem Louishoz és megcsókoltam.
- Mehetünk?-kérdeztem.
- Hova?-vont kérdőre.
- Ki!
- Oké -mondta, majd elköszöntünk és mentünk.
- Amúgy csak sétálni akartam egy kicsit kettesben -mondtam mosolyogva, miközben Louis szemét néztem.
- Haha -mondta mosolyogva.
- Tudod Lou én szeretlek!
- Tudom! Én is téged!-mondta és megcsókolt- amúgy jó a kis becézésed.:)
- Ohh..köszi.:) Van még aki így szokott szólítani?
- Nem! :)
- Oké, akkor mostantól így foglak becézni.:3
- Oké.:)) És én téged, hogy becézhetlek? :D
- Ahogy akarsz!-mondtam és megcsókoltam.
- Okéé, akkor most már életem végéig kicsimnek foglak szólítani!-mondta és megcsókolt.
- Úgyis Gracenek fogsz szólítani. Lesz majd olyan, mikor elfelejted.
- Nem! Nem lesz!
- Oké. Akkor fogadjunk.
- Oké! Miben?
- Amiben szeretnél.:3
- Oké, akkor, ha ma kiejtem a neved, akkor az este azt csináljuk, akár akarod akár nem...
- Ohh..oké főnök!
- Haha.:) És ha te nyersz, akkor?
- Akkor te mosogatsz 1 hétig.:3
- Oké!-mondta és megcsókolt.
Megláttunk egy kilátót és felmentünk. Onnan nagyon szép volt a kilátás. A tájat néztem, mikor Lou gondolt egyet és megcsókolt. És szerencsékre miért is ne ott volt egy újság író. Elkezdett minket fotózni, de Louist ez nem zavarta. Próbáltam eltolni magamtól, de nem engedte. Mikor elengedett kérdőn néztem rá.
- Ez meg mi volt?
- Mi?
- Hát egy újság író és fotóz minket nem zavar?
- Nem.
- Nem!?
- Nem.
- Azt hittem szeretsz...
- Szeretlek is! És azt akarom, hogy mindenki tudja.
- Ohh...olyan édes vagy!-mondtam, majd megcsókoltam. Még mindig fotóztak minket, de már nem zavart. Ettől a perctől fogva tudtam, hogy Louis az igazi. Vele akarom leélni az életemet.
- Mehetünk?-kérdezte Lou a csókunk végén.
- Hova?-kérdeztem.
- Majd meglátod!-felelte, majd megfogta a kezem és magával húzott.
Hirtelen egy étterem előtt vettem észre magam.
- Parancsoljon!-nyitotta ki Lou az ajtót.